Rostás

Bea Piros

Dalszövegek/ Virus

 
CSAK ÜLT NÉMÁN

Meztelen, égő testtel kelt fel a Nap.
Arany arcát eső mossa,
Arany haját szél szárítja.

Szellő felkap, eső kerget,
Átváltozik az ég velem.

Szél leánya, Eső anyja,
Nap sugarát összefonja,
Föld vizével összemossa,
Zöld füvében megszárítja.

Hold arcú lány fehér teste
Énekemre táncot lejt,
Velem dúdol, elvisz messze,
Összeolvadok vele.
 
 
HALOTT KŐDARAB
 
A virág melynek szirmait letépted,
A világ melynek földjét tapostad,
Nem éled újra már,
Örökre magába veszett.
Nincs már nyugalom,
Nincs már bizalom,
Nincs már életem,
Nincs már más csak félelem.
Az élet, ha belőlem fakad
Nem más, csak halott kődarab,
Űrbe veszett érzelem,
Nem maradt már más,
Csak az életem.
Véres szárnyam Te kezedben,
Szomorú magányom Te szemedben,
Azt amiért éltem
Levedlettem.
 
 
 ÁLDOTT KÉP
 
Hová mész, mit csinálsz,
Ne nézz rám, menj tovább, tovább.
A kérdés újra megtalál,
Ne nézz rám, menj tovább, tovább.
Tudom jól, most még ragaszkodsz,
Holnaptól mindet tagadod, tagadod.
A kérdés úgyis megtalál,
Ne nézz rám, menj tovább, tovább!
Mit vártál, meddig tűröm,
Simogat az ki űzött,
Itt többé nincs már helyem,
Így újra vaddá leszek!
Felejtsd el ami voltál,
Add nekem amit kaptál!
Tegnap még mosolyogtál,
Ma meg már megtipornál.
Felejtsd el, hogy ki küldött,
Nézd el azt, hogy leköpött,
Megrúgott és kifacsart,
Otthagyott, az a baj!
Áldott kép, áldott légy!
Tudom, soha nincs vége a mának,
Így egyszercsak felemészt a bánat.
...
Ha tudtam volna, hogy nem lesz többé holnap,
Ez a dal most csak rólam szólna.
...
Tudom, soha nincs vége a dalnak,
De talán még lesz új holnap.

Creative Commons License
A szerzői jogok tulajdonosa
Rostás Bea Piros.

Rivendel Infotechnológiai Kft
A honlapot és a tartalomkezelő rendszert a Rivendel Infotechnológiai Kft fejlesztette.